Pregled bibliografske jedinice broj: 973426
A zágrábi magyarság nyelvhasználati kérdései
A zágrábi magyarság nyelvhasználati kérdései // Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül / Heltai, János Imre ; Oszkó, Beatrix (ur.).
Budimpešta: Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2020. str. 76-91 (predavanje, međunarodna recenzija, cjeloviti rad (in extenso), znanstveni)
CROSBI ID: 973426 Za ispravke kontaktirajte CROSBI podršku putem web obrasca
Naslov
A zágrábi magyarság nyelvhasználati kérdései
(Language issues of the Hungarian minority in
Zagreb)
Autori
Katalinić, Kristina ; Baričević-Tamaskó, Eszter
Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Radovi u zbornicima skupova, cjeloviti rad (in extenso), znanstveni
Izvornik
Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül
/ Heltai, János Imre ; Oszkó, Beatrix - Budimpešta : Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2020, 76-91
ISBN
978-963-9074-86-6
Skup
20. Élőnyelvi Konferencia: Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül
Mjesto i datum
Budimpešta, Mađarska, 30.08.2018. - 01.09.2018
Vrsta sudjelovanja
Predavanje
Vrsta recenzije
Međunarodna recenzija
Ključne riječi
horvátországi magyarok, zágrábi magyarság, kétnyelvűség, határon túli magyar nyelv, nyelvhasználati színterek
(Hungarians from Croatia, Zagreb's Hungarians, bilingualism, domains of Hungarian language use)
Sažetak
A horvátországi magyar kisebbséghez tartozók száma folyamatosan csökken: 1910-ben kb. 106.000 fő vallotta magát magyarnak, 2011-ben ez a szám 14.048 (Kontra 2016), és amennyiben nem történnek konkrét nyelvtervezési lépések, a magyar kisebbséget asszimiláció fenyegeti. Habár készültek történelmi, társadalmi és nyelvi irányultságú kutatások a témában, azok középpontjában leginkább a kelet-horvátországi magyarság állt, a zágrábi magyarok csak kis számban vettek részt bennük (Gereben 2000, Kontra 2016), róluk átfogó tanulmány nem készült. Emiatt tartjuk fontosnak egy összefoglaló elkészítését a zágrábi magyarságról és a nyelvhasználatukat érintő főbb területekről, mely egy későbbi nagyobb kutatás kiindulópontja lehet. Kutatásunkba 120 fő bevonását tervezzük 3 különböző generációból, akik között származásukat tekintve képviseltetik magukat a Magyarországról betelepültek, a Horvátország más magyarlakta területeiről ideköltözött lakosság illetve a Vajdaságból áttelepült magyarok. Az adatközlők mindegyike a magyar nyelvet az elsődleges nyelvi szocializáció során sajátította el, legalább 5 éve Zágrábban él, és letelepedési szándékkal költözött ide. A többféle származásból fakadóan a zágrábi magyar nyelvközösség nyelvi repertoárja rendkívül változatos: jelen vannak a magyarországi standard illetve bizonyos nem standard változatok, éppúgy, mint a horvátországi illetve a vajdasági magyar nyelv ; a két- és többnyelvűség felől megközelítve pedig emellé társulnak a horvát és a szerb változatok is. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a jelenlegi kétnyelvű helyzetet a közösség tagjaira jellemző nyelvhasználati és nyelvválasztási normákon, valamint attitűdjeiken keresztül. A kutatási módszer alapja egy részletes, 90 kérdést tartalmazó kérdőív, melyet kiegészítünk irányított interjúkkal és személyes megfigyeléssel is. A háromrészes kérdőív első részének témája az adatközlők szociodemográfiai háttere, a második részben a kétnyelvűséget és a nyelvhasználati színtereket vizsgáljuk, a harmadik rész pedig a magyar standard és nem standard nyelv és a magyar kultúra iránti attitűdökre keres választ. A magyar nyelvhasználat színterei Zágrábban főként az egyszemélyes nyelvhasználat, család (családon belüli nyelvhasználat és nyelvi szocializáció) és a barátok, az oktatás valamint a magyar közösség rendezvényei. Jelen kutatásban a felsorolt nyelvhasználati színtereken elemezzük a két nyelv használati körét, vizsgáljuk a nyelvválasztási stratégiákat illetve a horvát és a magyar nyelv funkcionális elkülönülését.
Izvorni jezik
Ostalo
Znanstvena područja
Filologija