Pregled bibliografske jedinice broj: 707436
A horvát grammatikográfia kezdetei ; Bartol Kašić, 1604 A klasszikus grammatikai minták szerepe a horvát és a magyar grammatikai hagyományban a névszói kategóriák tükrében
A horvát grammatikográfia kezdetei ; Bartol Kašić, 1604 A klasszikus grammatikai minták szerepe a horvát és a magyar grammatikai hagyományban a névszói kategóriák tükrében, 2013., doktorska disertacija, Bölcsészettudományi Kar, Budimpešta
CROSBI ID: 707436 Za ispravke kontaktirajte CROSBI podršku putem web obrasca
Naslov
A horvát grammatikográfia kezdetei ; Bartol Kašić, 1604 A klasszikus grammatikai minták szerepe a horvát és a magyar grammatikai hagyományban a névszói kategóriák tükrében
(The beginnings of Croatian grammaticography ; Bartol Kasic, 1604. - The role of classical grammatical paragons in Croatian and Hungarian tradition of grammaticography through the prism of nominal categories.)
Autori
Lehocki-Samardžić, Ana
Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Ocjenski radovi, doktorska disertacija
Fakultet
Bölcsészettudományi Kar
Mjesto
Budimpešta
Datum
21.06
Godina
2013
Stranica
162
Mentor
Nyomárkay, István
Ključne riječi
grammatikográfia; grammatika; összehasonlító nyelvészet; esetek; grammatikai nem; grammatikai szám
(grammaticography; grammar; comparative linguistics; cases; grammatical gender; grammatical number)
Sažetak
Disszertációmban elsősorban azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy melyek azok a grammatikák, amelyeket Kašić és Sylvester használtak a horvát és a magyar nyelv standardizációjának kezdő szakaszában ; mi az, amit ezekből átvettek, és miért ; mennyire jogos a véleményük a kor filozófiai és grammatikográfiai hagyományának tükrében ; és hogyan alkalmazták a latin grammatikográfia módszereit. A modern nyelvészeti kutatásokban nem elég leírni a nyelv jelenlegi állapotát ; a fő kérdés az, hogy miért van az, ami van a nyelvben, és miért van az úgy leírva, ahogy van. Én a dolgozatomban konkrétan azzal foglalkozom, hogy a névszói kategóriák miért olyanok, amilyenek, valamint hogy milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elméletek mögött meghúzódó filozófiai háttér. A nyelvészeti anyagot vizsgálva a történeti hermeneutika három fő elvét követem, amelyek a metanyelvről szóló kérdéseken is túlmennek. Ez a három elv a kontextualizáció, az immanencia és a koreszpondencia elve. Az elemzés eredményét a történeti rekontextualizáció és az immanens szemantika diktálta, és nem fordítva, amikor a kutatási módszerek feltételezik a kutatás eredményeit. A minél világosabb szemléltetés érdekében a nyelvi anyag feldolgozásában az összehasonlító módszert is alkalmazom.
Izvorni jezik
Hun
Znanstvena područja
Filologija
