Naslov
Kik lehettek és kik lehettnek Kazinczyék vagy Karinthyék?: A tulajdonnévi asszociatív többes -ék szerkezet értelmezésének útjai
(Who were Kazinczyék and Karinthyék and who they might be? On the interpretation of associative plural constructions with proper names and the suffix -ék)

Autori
Brdar, Mario ; Brdar-Szabó, Rita

Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Poglavlja u knjigama, znanstveni

Knjiga
A megismerés és az értelmezés konstrukciói: Tanulmányok Tolcsvai Nagy Gábor tiszteletére

Urednik/ci
Kugler, Nóra ; Laczkó, Krisztina ; Tátrai, Szilárd

Izdavač
Tinta Könyvkiadó

Grad
Budimpešta

Godina
2013

Raspon stranica
204-223

ISBN
978-615-5219-53-5

Ključne riječi
szerkezet; polliszemia; metafora; metonimia; asszociatív többes
(construction; polysemy; metaphor; metonymy; associative plural)

Sažetak
Az -ék szóelem mind ez ideig elsősorban alaktani munkákban szerepelt, ahol is morfológiai besorolásának részletei álltak a figyelem középpontjában, miközben a szemantikai elemzés inkább a háttérbe szorult. A terminológiai címke megválasztása azonban már önmagában is sokatmondó lehet, így pl. a többesjel (vö. M. Korchmáros 1995: 295) vagy a heterogén többes szám (vö. Szolcsányi 2007: 464) szakkifejezések használata bizonyos mértékű állásfoglalást feltételez a kérdéses szóelem jelentésével kapcsolatban. Mivel a jelen tanulmány fő csapásvonala az autentikus nyelvhasználaton alapuló szemantikai elemzés lesz, ezért tudatosan kerüljük a túl korai jelentéstani címkézést. Induktív vizsgálati módszert alkalmazva tárjuk fel a kérdéses -ék-szerkezetek konkrét szövegekből kikövetkeztethető jelentését. Fontos elvnek tartjuk, hogy ne korlátozzuk bizonyos szóalakok, illetve legfeljebb egyes – természetes szövegkörnyezetükből kiszakított – elszigetelt mondatok gyűjtésére és rendszerezésére a jelentésmeghatározás bázisát és előkészítő lépéseit, hanem hogy átfogó szövegelemzésre építve keressük a választ a címben megfogalmazott kérdésre, hogy kik is lehettek és kik lehetnek Kazinczyék vagy Karinthyék. Hipotézisünk szerint a tulajdonnévi -ék-szerkezet fő funkciója egy képpel szemléltetve abban határozható meg, hogy a beszélő mintegy rendezőként egy sötét színpadon elhelyezkedő kis vagy nagy létszámú színészcsoportból bizonyos szubjektív szempontok alapján a saját perspektívájából egyszerre irányítja rá a reflektort egy kiemelt színészre és még egy vagy több színésztársára vagy az egész csoportra, miközben a nézőknek is mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy testhelyzetüket alkalmas pozícióba hozva és tekintetüket megfelelően irányítva végigpásztázhassák a reflektorfénybe került színpadi alakok csoportját. Az -ék-szerkezet hipotézisünk szerint – mintegy meghívásként a hallgató számára – megnyit egy kognitív rést, amelyen keresztül egy bizonyos perspektívát kínál fel a hallgatónak, amelyből a beszélő által szubjektív szempontok szerint kiválasztott embercsoport referenciális összetételét inferálhatja. A jelen dolgozatban amellett fogunk érvelni, hogy az -ék-szerkezet csoportos kategória konstruálására alkalmas referenciapont-szerkezetként működik, amely a beszélő pillanatnyi szándékának megfelelő csoportosítást tesz lehetővé, így az egyes szövegek és diskurzusok szintjén dinamikusan, hajlékonyan módosítható az adott szerkezet referenciális összetétele.

Izvorni jezik
Ostalo

Znanstvena područja
Filologija

POVEZANOST RADA