Naslov
Akkreditáció Horvátországban
(The Accreditation Policy in the Croatian Higher Education)

Autori
Krbec, Denisa

Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Poglavlja u knjigama, znanstveni

Knjiga
Fels&#7899 ; ; oktatási Akkreditáció Közép-Európában

Urednik/ci
Kozma, Tamás ; Rébay Magdolna

Izdavač
Felsőoktatási Kutatóintézet

Grad
Budimpešta

Godina
2006

Raspon stranica

ISBN
963-9609-23-4

Ključne riječi
Horvát felsőoktatásban, Akkreditációs politika
(Croatian Higher Education, Accreditation Policy)

Sažetak
Horvátország Európai Uniós integrálódásának érdekében tett erőfeszítéseivel egyetemben felsőoktatási rendszerének is meg kell felelnie az Európai Egyetemek Szövetsége által felállított standardoknak. Mivel a szociológusok az „ értékelő” állam funkcióiba való beágyazottságtól nem független jelenségekként elemzik a teljesítmény-mutatókat, máris léteznek olyan kutatások, melyek a felsőoktatási vezetők irányában megnyilvánuló, a közintézmények teljesítményi mutatóit kikövetelő állami ráhatásokat veszik számba. Egy ilyen kutatás, mely a teljesítményi modellek összehasonlító elemzésére vállalkozott, kiemeli az olyan társadalmi indikátorok életbeléptetésének fontosságát, melyeket szélesebb ideológiai vagy politikai mechanizmusokkal kombinálva, a közigazgatási reformként, új közmenedzsmentként (vagy New Public Management, az angolszász rendszerekben), vagy új kormányzati reformként (a nem Európai Uniós országokban) emlegetnek. A strukturális változásokat megalapozó tényezők túlnőnek ideológiai reformokon és a közintézményekre gyakorolt politikai hatásokon (Krbec, 2005). Jelenleg a horvátországi felsőoktatási intézmények (az egyetemek valamint a hozzájuk tartozó autonóm karok, műszaki főiskolák és magánfőiskolák) radikális változáson mennek keresztül: konzervatív (vagy hagyományos) intézményekből modern, innovatív, azaz társadalmilag hatékonyabb intézményekké válnak. Ez a „ második akadémiai forradalom” nemcsak a gazdag és változatos európai kultúra megőrzésének elengedhetetlen folyamata, hanem része Horvátország társadalmi, gazdasági és kulturális továbbfejlődésének. A felsőoktatás rendszerének szabályozása során minden átmenetben lévő ország a bürokratikus szabályozásnak és a piaci erőknek, mint a kormányzás legújabban kulcsfontosságúnak tekintett eszközeinek az elegyét alkalmazta. Más reformokat követve, Horvátország csatlakozott a bolognai folyamat standardjaihoz való harmonizációs folyamathoz, aminek végső célja, hogy 2010-ig Az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) működőképes legyen. Ezt a politikai célt követve a horvátországi felsőoktatás, illetve az ország felsőoktatás-politikája olyan területté vált, amelyben az átalakulás, a modernizáció és a diverzifikáció más reformfolyamatoknál hatékonyabban és társadalmilag innovatívabb módon valósult meg. As Croatia continues efforts to integrate with the European Union, it faces the necessity of adapting its education system to standards imposed by the European University Association. Since the sociologists analyses these activities of performance as deeply embedded in functioning of the “ evaluative” state, there are existing also analyses of different pressures on the higher education administrators to effectively respond to the performance-based state agendas for public institutions. A comparative studies of the performance models highlight the importance of different social indicators’ implementation which are, combined with broader ideological or political mechanisms, variously characterized as a public sector reform, new public management (in Anglo-Saxon systems) or new governance reform (other countries in the European Union). The foundation of structural changes extends beyond any ideological reform or political impact on public-sector institutions (Krbec, 2005). Regulating the system of higher education, all transitional countries have used a combination of bureaucratic regulation and market forces as the most recent key tools of governance. Following other reforms, Croatia joined the process of harmonizing their standards with the Bologna process requirements, by means of which means a process of creation of the European Higher Education Area (EHEA) was lunched with the objective of its becoming fully operational by 2010. Following this main political goal, higher education and higher education policy-making in Croatia became one of the fields where the processes of transformation, modernization and diversification seem to be more efficient and socially innovative than others.

Izvorni jezik
Engleski

Znanstvena područja
Sociologija

POVEZANOST RADA