Naslov
KÉSŐ TRIÁSZ (KARNI) KAGYLÓSRÁK-FAUNÁK A DUNÁNTÚLI- KÖZÉPHEGYSÉGBŐL
(Late Triassic (Carnian) ostracods from the Transdanubian Range)

Autori
Toth, Emoke ; Monostroi, Miklos ; Baranyi, Viktoria ; Karadi, Viktor ; Rostasi, Agnes ; Budai, Tamas

Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Sažeci sa skupova, sažetak, znanstveni

Izvornik
Abstract Volume / - , 2022, 36-36

Skup
25th Annual Meeting of Hungarian Paleontologists

Mjesto i datum
Budimpešta, Mađarska, 09.06.2022. - 11.06.2022

Vrsta sudjelovanja
Predavanje

Vrsta recenzije
Domaća recenzija

Ključne riječi
kagylosrak, keso-triasz, Dunantuli-kozephegyseg
(ostracods, Late Triassic, Transdanubian range)

Sažetak
A késő triász karni korszaka melegedő klí- mával és feltételezhetően több, a háttérklímához viszonyítva humidabb klimatikus periódussal jel- lemezhető, amit a szakirodalom “karni csapadé- kos esemény”-nek nevez. Ez az éghajlatváltozás hatással volt mind a tengeri, mind a szárazföldi ökoszisztémákra, ami a szénciklusban ingadozást, illetve flóra- és faunaváltást eredményezett. Ez az esemény jól dokumentálható a Dunántúli-közép- hegység karni tengeri rétegsoraiban is. A pelágikus karbonátok képződését (Füredi Mészkő) márgás üledékek (Veszprémi Márga és Sándorhegyi For- máció) lerakódása váltotta fel a karniban, melyek megnövekedett terrigén behordásra utalnak a klíma csapadékosabbá válásának következtében. Jelen kutatás fő célja ezen képződmények kagylósrák- együtteseinek dokumentálása, és a faunák diver- zitás-változásainak őskörnyezeti értelmezése volt. Öt fúrás (a Balaton-felvidéki Balatonhenye Bht-6, a Barnag Bat-2, a Mencshely Met-1, az Óbuda- vár Ob-1, illetve a kelet-bakonyi Veszprém V-1) és két feltárás (Csukréti-árok és Nosztori-völgy) kagylósrák-faunáját vizsgáltuk meg.Afelső ladini – alsó karni korú Füredi Mészkő pelágikus mészkö- vének faunája kis diverzitású és kis egyedszámú, főként díszítetlen Bairdia- félékből és metacopid ostracodákból áll. Az együttes normális sótartalmú, vízmélységet tekintve minimum a szublitorális zó- na mélyebb részét, vagy az alatti 150-200 méternél mélyebb medence környezetet jelez. Az alsó karni (juli) Veszprémi Márga kagylósrák-együttesének összetétele nagyon hasonló a Füredi Mészkőéhez, azzal az eltéréssel, hogy kis egyedszámban meg- jelennek platycopid ostracodák is a legfiatalabb rétegekben. A faunaösszetétel hasonlósága arra utal, hogy a terrigén behordás megnövekedését le- számítva az őskörnyezet (vízmélység, sótartalom) hasonló lehetett, mint a Füredi Mészkő képződése idején. Az üledékképződés megváltozása nem volt érdemi hatással a tengerfenéken élő kagylósrák- együttesekre. A juli végén a vizsgált területen a platform-progradáció eredményeképpen egy elzárt lagúna környezet alakulhatott ki, melyet jól rep- rezentál a Sándorhegyi Mészkő Pécselyi Tagoza- tának laminites, bitumenes kifejlődése. Ezekből a rétegekből egy speciális cytheroid, Kerocythere– Renngartenella–Simeonella taxonok dominanci- ájával jellemzett kagylósrák-együttes került elő. A szedimentológiai jellegzetességek, a kioldódott szulfátásványok nyomai és a szervetlen geokémiai vizsgálatok alapján az egykori lagúnában sűrűség- rétegzett tengervíz, az aljzat közelében pedig rosszul szellőzött, időnként euxin jellegű, túlsós környezet uralkodhatott. Ez lehetett az élettere ennek a speciá- lis, tágtűrésű kagylósrák- együttesnek. A hiperszalin aljzatvíz és a vízrétegződés kialakulásában szere- pet játszhatott a késő triászra jellemző, szezonális monszun periódusokkal tarkított arid/szemiarid klí- ma, mely a karni esemény során még jobban fel- erősödött. A vizsgált rétegekben időnként szinte egyeduralkodóvá váló Simeonella genus – morfo- lógiai bélyegei alapján – szoros rokonságot mutat a Lutkevichinella genusszal. A Lutkevichinella ge- nus képviselői alkotják a Malom-völgyben feltárt alsó anisusi, szintén bitumenes Iszkahegyi Mészkő monospecifikus kagylósrák-együttesét. Ennek a ré- tegsornak a lerakódása során is vízrétegződés – a felszín közelében csökkentsós vagy édesvíz, az alj- zathoz közel többé-kevésbé túlsós tengervíz – felté- telezhető (akárcsak a karni lagúna esetében), amely- nek a kialakulása a kora anisusi arid- szemiarid klí- mát megszakító rövid humid klímaperiódussal hoz- ható összefüggésbe. Ez az elzárt lagúna környezet a késő karniban (tuvali) újra normálsós tengerivé vált, amit az ostracoda együttesben bekövetkezett változások is jól mutatnak. A mélyebb szublitorális környezetben domináló alakok mellett megjelen- nek a díszített Bairdia-félék is. Ez a kevert együttes arra utal, hogy a vizsgált rétegek a szublitorális zó- na sekélyebb régiójában rakódhattak le.

Izvorni jezik
Ostalo

Znanstvena područja
Geologija

POVEZANOST RADA