Naslov
Késő-pannóniai dinociszták Nekcséről (Našice, Horvátország)
(Late Pannonian dinoflagellate cysts from Našice, Croatia)

Autori
Baranyi, Viktoria ; Bakrač, Koraljka ; Sütőné Szentai, Maria ; , Kovács, Ádam ; Magyar, Imre

Izvornik
23. Annual Meeting of Hungarian Palaeontologists, Budapest. Abstract book, Geological Society of Hungary, Budapest

Vrsta, podvrsta
Ostale vrste radova, ostalo

Godina
2020

Ključne riječi
Pannonian ; Palynology ; Paleoenvironment ; Dinoflagellate cysts

Sažetak
A nekcsei cementbánya (Szlavónia/Baranya, ÉK Horvátország) késő-pannon rétegsora egy kivételesen szép megtartású, gazdag dinociszta együttest tár fel. Összesen 26 mintából készült palinológiai vizsgálat és palinofácies elemzés. A dinociszta együtteseket főként endemikus pannon-tavi (Spiniferites tihanyensis, S. virgulaeformis, Pontiadinium spp., Impagidinium spongianum, Tectatodinium pellitum, Spiniferites saggittarius, Galeacysta etrusca) és kaszpibrakk fajok (Pixydinopsis psilata, Spiniferites cruciformis) alkotják. A Pontiadinium nemzetségbe tartozó dinocisztáknak egy teljesen új típusa is előkerült a mintákból, mely új fajként Pontiadinium szentaii n. sp. néven kerül majd leírásra. Ez az alak eddig egyetlen horvatországi szelvényből sem volt ismert. Magyaroszágról is csak szórványosan van adat róla a késő-pannonból (G. etrusca Zóna) a Szentlőrinc-II, Somberek-2 és Töttös-1 fúrásokból. Jelenléte újabb bizonyítékát nyújtja a pannon-tavi dinoflagellaták diverzitásának és a brakkvízi környzet álatal létrehozott intraspecifikius morfológiai variabilitásnak. Az együttes a legfiatalabb pannon-tavi dinociszta biozónába tartozik (G.etrusca-S. cruciformis Zóna), mely 7 millió évnél fiatalabb korra utal. A zónajelző formák közül a G. etrusca a Pannon-tóban fejlődött ki, míg a Spiniferites cruciformis eredete nem teljesen bizonyított. A vizsgált szelvény a Pannon-tó életének utolsó szakaszát mutatja be. A dinoflagellaták élettere valószinűleg egy jól átszellőzött, brakkvízi környezet volt. A S. cruciformis es P. psilata gyakori együttes előfordulása a fekete-tengeri és kaszpi-tavi példák alapjan ~13‰, vagy ennél kisebb sótartalomra utal. A magyaroszági késő-pannon rétgesorokból ismert Dinoflagellata-Zygnemtaceae intervallum, mely a tó fokozatos kiédesedését jelzi, teljesen hiányzik Nekcséről. A brakkvízi dinociszta együttest tartalmazó rétegeket egy markáns unkonformitás választja el a rátelepülő tavi/folyóvízi összlettől. Az unkonformitás felett már csak átülepített dinociszták talalhatóak kis mennyiségben, és jellemző az idősebb miocén és mezozoós palinológia anyag áthalmozása is. Ez az unkonformitás egy hirtelen, jelentős vízszinteséshez és erózióhoz kapcsolódhat. Horvátország északkeleti részén jelentős volt a kompressziós tektonika és inverzió a pliocén elejétől, mely a miocén és idősebb képződmények eróziójához vezetett. A tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH 116618 projekt) támogatásával készült.

Izvorni jezik
Ostalo

Znanstvena područja
Geologija

POVEZANOST RADA