Naslov
A magyarországi horvátok jelenkori nyelvi állapota és anyanyelvük megőrzésének kilátásai a nyelvi jogok tükrében
(Language of the Hungarian Croats and perspectives of language preservation through the lenses of language rights)

Autori
Bockovac, Timea Anita

Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Ocjenski radovi, doktorska disertacija

Fakultet
Bölcsészettudományi Kar

Mjesto
Pečuh, Mađarska

Datum
12.06

Godina
2018

Stranica
236

Mentor
Barics, Ernő

Ključne riječi
a magyarországi horvátok, kétnyelvűség, nyelvi identitás, nyelvi jogok, nyelvhasználati kérdőív
(Hungarian Croats, bilingualism, language identity, language rights, poll about language usage)

Sažetak
A dolgozat célja szociolingvisztikai kontextusban vizsgálni a magyarországi horvát nemzetiség nyelvi állapotát, átfogó képet adni a horvát nyelv oktatási rendszeréről, a közoktatás keretein belül megvalósuló magyar- horvát kétnyelvűségről, a nyelvhasználati színterek a nyelv és identitás összefüggéséről, valamint a kisebbségi (tan)nyelvpolitika és nyelvi tervezés lehetőségeiről. Az értekezésben a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződések nyelvhasználati vonatkozása mentén történik meg a Magyarországon elfogadott jogi dokumentumok által biztosított nyelvi jogok összefoglaló bemutatása, különös tekintettel a nyelvoktatás biztosítására vonatkozó jogra, valamint a nemzetiségi nyelvpolitika szabályozott és tervezett megnyilvánulásai formáira. Kiinduló hipotéziseim szerint a hazai horvát nemzetiség körében az anyanyelv családon belüli átörökítésének folyamata már megszakadt, illetve nem megfelelő, így az iskolai környezetre hárul a (nyelvi)hiánypótlás feladata, valamint a nyelv átörökítésének „terhe” is, ugyanakkor kétséges a tervezett nyelvpolitika megléte, az esetleges döntések helyi jellegűek, nem előzik meg őket empirikus kutatások, így nincsenek alátámasztva tudományos érvekkel sem. Annak ellenére, hogy a hazai nemzetiségek oktatáspolitikájával és iskolarendszerével foglalkozó kutatások az 1990-es évektől folyamatosnak mondhatók , ismereteim szerint néhány más nemzetiséghez, illetve etnikumhoz képest a magyarországi horvátok nyelvhasználatáról, oktatásáról és iskolarendszeréről az utóbbi 25 évben nem készült átfogó kutatás, így a téma alulkutatott jellege miatt más hazai nemzetiségekre , - főként a német, román, szlovák-, illetve egy, a horvátországi magyar nemzetiségű tanulók kétnyelvűségére vonatkozó kutatást vettem alapul , -, természetesen figyelembe véve a nemzetiségekre vonatkozó egzakt adatokból adódó eltéréseket, valamint a jogi és oktatási viszonyrendszerek szabályozásának és oktatási színtereinek különbözőségét is. A fentiekből következő kérdésfelvetéseim arra fókuszáltak, hogy a sokféleképpen meghatározható nyelvpolitika fogalom vonatkoztatható-e a hazai nemzetiségekre, pontosabban a horvát nemzetiségre, létezik–e, lehet-e egyáltalán nemzetiségi nyelvpolitikáról beszélni? Mennyiben élnek a magyarországi horvát nemzetiségi nyelvhasználók a nyelvi tervezés lehetőségével? Amennyiben a nyelv átörökítése intézményes úton valósul meg, mérhető –e és milyen módon az oktatási színtereken végzett oktatói nevelő munka hatékonysága? Meghatározható-e az oktatási folyamatban résztvevő tanulók magyar-horvát kétnyelvűségének foka, horvát nyelvtudásuk mértéke? Az alkalmazott metodológia egyaránt tartalmaz elsődleges, - jogszabályok, minisztériumi ügyiratok, országgyűlési jelentések, statisztikai adatok, tantervek, iskolai statisztikai adatok, pedagógiai programok, iskolai honlapokon szereplő adatok-, és másodlagos forrásokat, -kutatási adatok-, a témához kapcsolódó tanulmányok, könyvek, jelentések adatainak összegző feldolgozását és személyes tapasztalataimat, melyeket gyakorló tanárként, érettségi vizsgaelnökként, valamint tantárgyi versenyek elnökeként szereztem mindezidáig.

Izvorni jezik
Ostalo

Znanstvena područja
Filologija

POVEZANOST RADA