mađarski

A horvát grammatikográfia kezdetei ; Bartol Kašić, 1604 A klasszikus grammatikai minták szerepe a horvát és a magyar grammatikai hagyományban a névszói kategóriák tükrében

Disszertációmban elsősorban azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy melyek azok a grammatikák, amelyeket Kašić és Sylvester használtak a horvát és a magyar nyelv standardizációjának kezdő szakaszában ; mi az, amit ezekből átvettek, és miért ; mennyire jogos a véleményük a kor filozófiai és grammatikográfiai hagyományának tükrében ; és hogyan alkalmazták a latin grammatikográfia módszereit. A modern nyelvészeti kutatásokban nem elég leírni a nyelv jelenlegi állapotát ; a fő kérdés az, hogy miért van az, ami van a nyelvben, és miért van az úgy leírva, ahogy van. Én a dolgozatomban konkrétan azzal foglalkozom, hogy a névszói kategóriák miért olyanok, amilyenek, valamint hogy milyen volt az adott korban a nyelvről alkotott elméletek mögött meghúzódó filozófiai háttér. A nyelvészeti anyagot vizsgálva a történeti hermeneutika három fő elvét követem, amelyek a metanyelvről szóló kérdéseken is túlmennek. Ez a három elv a kontextualizáció, az immanencia és a koreszpondencia elve. Az elemzés eredményét a történeti rekontextualizáció és az immanens szemantika diktálta, és nem fordítva, amikor a kutatási módszerek feltételezik a kutatás eredményeit. A minél világosabb szemléltetés érdekében a nyelvi anyag feldolgozásában az összehasonlító módszert is alkalmazom.

grammatikográfia; grammatika; összehasonlító nyelvészet; esetek; grammatikai nem; grammatikai szám

nije evidentirano