mađarski

Csáth 'praxisa' és az elmélet. A vágy tárgya(i)

Csáth elbeszéléseiben a szimbolikus, imaginárius és valós összjátékának lehetünk tanúi. Történeteinek minimalista szimbolikáját a nyelv ökonómiája tartja fönn, amely a ’kényszeres szubjektum’ egyik legfontosabb támaszának bizonyul. A dolgozat a csáthi nőideál elméleti implikációinak ismertetése során olyan fontos momentumokra irányítja a figyelmet, amelyek a csáthi abnormalitás bemutatása során is paradox módon a kodifikáció, a szerződésszerűség logikáját működtetik egy perverz szuperego képében.

vágy; fantázia; nőideál

nije evidentirano