Napredna pretraga

Pregled bibliografske jedinice broj: 575798

A 2010 evi csapadek jelensegek hatasa a talajok fizikai allapotara


Birkas, Marta; Kalmar, Tibor; Kisić, Ivica; Jug, Danijel; Smutny, Vladimir; Szemok, Andras
A 2010 evi csapadek jelensegek hatasa a talajok fizikai allapotara // Novenytermeles Journal, 61 (2012), 1; 7-36 doi:- (podatak o recenziji nije dostupan, članak, znanstveni)


Naslov
A 2010 evi csapadek jelensegek hatasa a talajok fizikai allapotara
(The effect of rainfall events in 2010 on the physical soil conditions)

Autori
Birkas, Marta ; Kalmar, Tibor ; Kisić, Ivica ; Jug, Danijel ; Smutny, Vladimir ; Szemok, Andras

Izvornik
Novenytermeles Journal (0546-8191) 61 (2012), 1; 7-36

Vrsta, podvrsta i kategorija rada
Radovi u časopisima, članak, znanstveni

Ključne riječi
Csapadék-stressz; talaj; lazult réteg mélység; szerkezet; tömörödés; por;
(Rain-stress; soil; depth of loosened layer; structure; compaction; dust;)

Sažetak
Summary This study describes and evaluates the effect of hail and rain stress – two severe clima tic phenomena – on soil conditions in 2010. This task was rather timely, due to the unpredictable character and the consequences of climatic damages. The examinations were carried out on chernozem soil in the small area of Mezőhegyes and Hatvan, since these areas were struck by these harmful climatic events. Results are shown in relation to the trends observed in soil conditions - improvement or deterioration - in the given period. In the hail-storm area (Mezőhegyes), the permanence of structure and the typical looseness could be observed under perished vegetable mass. In cases when there was no vegetable mass, soil factors deteriorated, although they slowly, but steadily impro ved over time. The fact that soil renewed itself is related to continuous organic matter- and structure-preserving cultivation. When repeating the examination performed in 2008 in the area of Hatvan, the frequency of 7 factors was observed on 600 points. In 2010, the damage on soil was several times higher than two years before, while the extent of natural water-loggingwas 26 times higher, the siltation of the surface was 4.7 time stronger, sedimentation was 3.3 times higher, compaction caused by disk and plough was 2.2–2.7 times higher and dust leaching was 12 times higher. Cases when there was no damage were reported on five occasions in 2010 and on 460 occasions in 2008. Since 2002, organic matter preservation has been constant in the long-term experiment, decreasing depths of looseness were mainly observed in shallow tilled soil (disk 37%, shallow tine 18%) and ploughed soil (16%). Similarly to natural deposition, the loosened layer of tine-tilled soil decreased by 8%, while that of areas on which direct sowing was applied were reduced by 9%. The ratio of Clod-Crumb-Small crumb-Dust which is typically characteristic of the experiment was 22–46–28–4% averaged over the 9 years. The fluctuations of the fractions of clod and small crumbs, as well as the reduction of crumbs until mid-July (until the maize coverage which can be considered) can be explained by the effect of rain stress. The proportion of dust in the surface layer continuously decreased until the middle of the season, while it increased in the 30.5–32.5 cm and the 32.5–34.5 cm layers of the ploughed soil, as well as in the 12.5–15.5 cm layer of the disk tilled soil. As a result of dust leaching, the 30.0–32.5 ; 32.5–35.0 and 35.0–37.5 cm layers of the ploughed soil and the 9.5–12.5, 12.5–15.5 and 15.5–18.5 cm layers of the disk tilled soil became more compacted ; therefore, the compaction zone extended. The damage caused by rain stress was also shown by the crusting of soil. The crust on the ploughed, uncovered soil was 4.7–13.3 mm thicker than in the case of covered tine-tilled soil, while it was 1.3–20.3 mm thinner than in the case of neglected soil. The obtained results show the necessity of continuous preserving cultivation which resulted in smaller damage that is easier to amend in severe climatic situations. Összefoglalás Jelen dolgozat a 2010. évre jellemző két súlyos klíma jelenség, a jég- és az eső-stressz talaj - állapotra gyakorolt hatásainak kimutatását és értékelését öleli fel. A feladat idősze rű - sé gét a klíma károk kiszámíthatatlansága és károk következményei támasztják alá. A vizs gálatokat Mezőhegyes és Hatvan kistérségi csernozjom talajokon végeztük, a káros klíma jelenségek ugyanis ezeket a talajokat is sújtják. Az eredmények az adott időszakban a talajok állapotában kimutatható tendencia – javulás vagy romlás – szerint ér de - mel nek kiemelt figyelmet. Jégverés sújtotta területen (Mezőhegyes) elpusztult növény tömeg alatt a jellemző la zultság és szerkezet megmaradását, ennek hiányában e tényezők romlását, idő eltel - té vel lassú, de folyamatos javulását igazoltuk. A talaj megújulás ténye a folyamatos szer - ves anyag- és szerkezetkímélő művelésre irányítja a figyelmet. Hatvan térségében megismételve a 2008. csapadékos évben végzett felmérést, 600 pon ton 7 tényező gyakoriságát vizsgáltuk. 2010-ben a talajt sújtó kár többszöröse volt a két évvel azelőttinek, a természetes eredetű vízpangás 26-szor, a felszín eliszapolódás 4, 7-szer, az ülepedés 3, 3-szer, a tárcsa- és eketalp tömörödés vastagodása 2, 2–2, 7-szer, a por lemosódás pedig 12-szer. Kár nélküli állapot öt esetben fordult elő 2010-ben, míg 2008-ban 460 esetben.A tartamkísérletben 2002 óta szervesanyag-kímélés valósul meg, a lazultság mélység csök kenés főként a sekélyen bolygatott talajban (tárcsás 37%, sekély kultivátoros 18%), il letve szántotton (16%) következett be. A kultivátorral művelt talaj lazult rétege a termé szetes ülepedéshez hasonlóan 8, a direktvetéses területé 9%-kal csökkent. A kísérlet ta lajára átlagosan jellemző Rög-Morzsa-Aprómorzsa-Por aránya 9 év átlagában 22–46– 28–4%. A rög és az aprómorzsa frakció arányok ingadozása, valamint a július közepéig – a kukorica figyelembe vehető borításáig – jellemző morzsa csökkenés a csapadékstressz hatásával magyarázható. A por aránya a felszíni rétegben az idény közepéig fo - lya matosan csökkent, ezzel egyidejűleg a szántott talaj 30, 5–32, 5, illetve 32, 5–34, 5 cm ré tegében, továbbá a tárcsázott talaj 12, 5–15, 5 cm rétegében növekedett. A por le mo - só dása folytán a szántott talaj 30, 0–32, 5 ; a 32, 5–35, 0 ; és a 35, 0–37, 5 cm rétegei, illetve a tárcsázott talaj 9, 5–12, 5, 12, 5–15, 5 és a 15, 5–18, 5 cm rétegei tömörebbé váltak, vagyis a talp-réteg kiterjedt. Az eső-stressz kára a talaj kérgesedésével is igazolódott. A szántott, ta karatlan talajon lévő kéreg 4, 7–13, 3 mm-rel volt vastagabb, mint a kultivátorral mű - velt takart talajon, ugyanakkor elhanyagolt talajhoz viszonyítva 1, 3–20, 3 mm-rel volt kes kenyebb. A kapott eredményeket megerősítik a kímélő művelés folyamatosságának szüksé - ges ségét, amely a súlyos klíma helyzetben a kisebb, és könnyebben javítható kár le he - tő ségét nyújtotta.

Izvorni jezik
Ostalo

Znanstvena područja
Poljoprivreda (agronomija)

Napomena
Rad je napisan na mađerskom jeziku



POVEZANOST RADA


Projekt / tema
079-0790462-2199 - Postrni usjevi u ekološkom ratarenju (Bojan Stipešević, )
178-0672345-2767 - Biljno-uzgojne mjere za poboljšanje kakvoće proizvoda iz ekološke poljoprivrede (Ivica Kisić, )
178-1780692-0694 - Konzervacijsko gospodarenje na tlima izloženim djelovanju erozije vodom (Ferdo Bašić, )

Ustanove
Fakultet agrobiotehničkih znanosti Osijek,
Agronomski fakultet, Zagreb

Autor s matičnim brojem:
Ivica Kisić, (174323)
Danijel Jug, (270465)