nije evidentirano

Népességváltozások és természeti adottságok kapcsolata a Krka Nemzeti Park tágabb környezetében (Šibenik-Knin megye, Horvátország)

A földrajzi posszibilizmus elgondolása szerint a természeti környezet nem determinálja a társadalmi-gazdasági fejlődést, de hatással van rá. Kutatásunk fő kérdése, hogy mennyire szoros ez a kapcsolat a népességváltozás dinamikája és a természeti adottságok között. Jelen tanulmányban ezt a kérdést konkrétan a horvátországi Šibenik- Knin megye területére vonatkozóan vizsgáljuk, mely magába foglalja a Krka Nemzeti Parkot is. Módszertanunk meghatározó alapja a statisztikai megközelítés és a geoinformatikai elemzések.A vizsgálatban a következő természeti tényezők szerepelnek: tszf. magassság, lejtőszög, tengertől mért távolság, karsztterületek aránya. Ezen kívül a nemzeti parktól vett távolságot is független paraméterként vettük figyelembe. A függő paraméternek tekintett szociális tényezők az alábbiak: népsűrűség (különböző időpontokban, mióta van népszámlálás), népességváltozás, maximális népesség éve, természetes szaporodás, vándorlás, életkor-index. A vizsgálati egységek a települések, melyekből 199 található a megye területén és a járások, melyekből viszont 20 van. A vizsgált időszak 1857-től az első népszámlálástól a 2011-es utolsó népszámlálásig tart. Ezt 4 részre lehet bontani. Az első időszakot 1857-1921-ig lassú növekedés jellemezte a legtöbb településen. A második szakasz 1961-ig tartott, és a népesség többnyire közelítőleg konstans volt, bár egyes helyeken már ekkor megindult a csökkenés. Ezt követően 1991-ig lassú csökkenés jellemezte a településeket, amit gyors visszaesés és részleges stabilizáció követett. A népességváltozásokat a természetes szaporodás mellett a jelentős belső és külső vándorlási folyamatok is befolyásolták. Ha e folyamatok természeti tényezőkkel való kapcsolatát tekintjük, akkor azt kapjuk, hogy a tszf. magasság a legtöbb népességi paraméterrel szorosan korrelál, de ezen kívül a tengertől való távolság is szoros korrelációt mutat a népességváltozással és a migrációval bizonyos periódusokban. A karsztos területek aránya a népsűrűséggel mutat statisztikailag szignifikáns korrelációt. Összességében az a megállapításunk, hogy a természeti és népességi paraméterek között az esetek nagy részében statisztikailag szignifikáns, de nem túl szoros kapcsolat van, ami azt jelenti, hogy a földrajzi posszibilizmus minőségi jellegű állítását statisztikailag pontosítottuk a vizsgált területre vonatkozóan.

földrajzi posszibilizmus ; karszt ; nemzeti park ; népsűrűség ; migráció

nije evidentirano