nije evidentirano

A horvátországi magyarok a középkortól napjainkig

A mai Horvátország területén élő magyar nemzeti kisebbség hosszú múltra tekint vissza. A történelem során szoros összeköttetésben állt a szomszédos horvát nemzettel. Ezt igazolja a két nemzet közös múltja is, amely több évszázadon keresztül egy államba volt inkorporálva. Ennek az egységes államnak az első világháború vetett véget, amikor felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia. A magyarok zöme ma a Drávaszögben él, de az ország többi részein is lehet magyar szót hallani. A Drávaszög (horvát Baranja) területén kívül élő, horvátországi magyarok három csoportba oszthatók. Az első és a legrégibb csoportba tartoznak azok a magyarok, akik Szlavónia keleti részén már az Árpád-házi királyok ideje óta laknak, ma négy településen találhatók meg: Harasztiban (horv. Hrastin), Szentlászlón (horv. Laslovo), Kórógyon (horv. Korođ) és Rétfaluban (horv. Retfala), ez utóbbi ma Eszék városrésze. A második csoportba a 19. század folyamán Szlavónia és Nyugat-Szerémség területén letelepült magyarok tartoznak. A harmadik csoportot olyan családok és egyének alkotják, akik Horvátország egész területén szórványban élnek, beleértve Isztriát és Dalmáciát is.

Horvátországi Magyarok ; Szlavónia ; történelmi áttekintés ; kisebbség

nije evidentirano